Mulleres que viven xuntas, a Xerais de Novela 2025 díjny, bensőséges történet a szerelemről, az emlékezetről és a csend súlyáról a XX. század második felének Spanyolországában.

1955-ben, apja halála után Isabel kénytelen elhagyni Galíciát, és alig tíz évesen Londonba költözik, ahol nagybátyjai fogadják be. Évekkel később, 1968-ban visszatér a Santiago de Compostela melletti falujába. Ott megismerkedik Chusszal, egy tanítónővel, aki az ő távollétében gondoskodott az édesanyjáról. Kettejük között egy egész életre szóló szerelmi kapcsolat szövődik.

Azonban a frankista diktatúra társadalmi környezete és a „mit szólnak majd” félelme arra kényszeríti őket, hogy titokban tartsák kapcsolatukat. Ez a kényszerű csend mély nyomot hagy történetükben és döntéseikben, évtizedeken átívelő sebeket hagyva maga után.

Egyszerű stílusával és gondosan kidolgozott karaktereivel a regény különböző időket és narratív hangokat váltogat, hogy kísérje főszereplői érzelmi fejlődését. Mulleres que viven xuntas arra ösztönöz, hogy elgondolkodjunk azokon a nehézségeken, amelyeket a szexuális irányultság sok ember számára jelentett, és arról, hogyan próbál a szerelem utat törni még az elnyomás körülményei között is.

Egy megható regény, amely a szerelem és szenvedély fényes szálait fonja össze a csalódás árnyaival és egy korszak csendjeivel.